Tegyünk rendet az őszi ünnepek nevei közt

Időpont: Október 31.
Eredet: Kelta-pogány hagyományok, Samhain ünnepéből ered.
A Halloween-t október 31-én ünneplik, főként a kelta eredetű Samhain ünnepére vezethető vissza. A kelták ekkor ünnepelték az év végét és a tél kezdetét, hiszen hitük szerint ezen az éjszakán a szellemek átléphettek a halottak világából az élők közé. A hagyomány szerint az emberek tüzeket gyújtottak, és jelmezekbe bújtak, hogy megvédjék magukat a szellemektől.

Jellegzetességei:

• Tökfaragás – Az írek hozták be ezt a szokást Amerikába, ahol a répa helyett tököt kezdtek faragni. A Jack O’Lantern nevű töklámpásokkal ijesztették el a rossz szellemeket.
• Jelmezek – A kelta hagyományban a maszkok és jelmezek viselése a szellemek megtévesztését szolgálta.
• Trick or Treat (Csokit vagy csalunk) – A gyerekek beöltöznek, házról házra járnak, és édességet kérnek.

A Halloween mára egy laza, vidám ünneppé alakult, különösen az angolszász országokban. Magyarországon is egyre népszerűbb, különösen a gyerekek és fiatalok körében. Egyre többen díszítik fel otthonukat vidám színű tökökkel, őszi virágokkal, dekorációkkal.

Mindenszentek

Időpont: November 1.
Eredet: Keresztény ünnep, amely a szentek és a mártírok emlékezése mentén alakult ki.
A Mindenszentek ünnepét a katolikus egyház november 1-jén tartja, amikor minden szentre, különösen azokra a szentekre emlékeznek, akiknek nincs külön emléknapjuk az egyházi naptárban. Ez az ünnep az összes szent és mártír tiszteletére szolgál, függetlenül attól, hogy kanonizálták-e őket.

Jellegzetességei:

• Szentmisék – Az ünnep során az egyház szentmiséket tart, ahol a hívők imádkoznak a szentek közbenjárásáért.
• Csendes emlékezés – Az ünnep nem kapcsolódik vidám eseményekhez, hanem egy bensőséges, áhítatos alkalom a vallásos emberek számára.

Magyarországon Mindenszentek hivatalos ünnepnap, és sokan ilyenkor keresik fel elhunyt szeretteik sírjait, bár a halottakra való emlékezés hivatalosan a következő napra, Halottak napjára esik.

Halottak Napja

Időpont: November 2.
Eredet: Keresztény ünnep, mely az elhunytakra való emlékezésre szolgál.
 Halottak napja egy keresztény ünnep, amely a halott hívőkért való imádságot és megemlékezést szolgálja. A középkor óta tartott ünnep célja, hogy az élők imádkozzanak a tisztítótűzben lévő lelkekért, hogy ők mihamarabb eljuthassanak a mennyországba.

Jellegzetességei:

• Sírkeresés és gyertyagyújtás – Magyarországon ilyenkor látogatják meg a családok a temetőket, ahol élő virágot, koszorút helyeznek el és gyertyát gyújtanak az elhunyt hozzátartozók emlékére. A temetők ezen a napon különleges, csendes, mégis szép látványt nyújtanak, ahogy a sok-sok égő gyertya fénylik a sírokon.
• Csendes emlékezés – Az ünnep leginkább a csendes megemlékezésről szól, nincs vidám szórakozás vagy ünneplés.

Miért fontosak ezek az ünnepek?

Mindhárom ünnep segít emlékeztetni minket az élet körforgására, a múlt tiszteletére, valamint arra, hogy az év vége felé közeledve emlékezzünk szeretteinkre és a természet adományaira.